A Pápa, Somló túra emlékei

Az Erdőjárók Klubja tagjaként felejthetetlen két napos túrán vettem részt 2010. szeptember 11-12-én.

A busz megtelt a túrázókkal, akik a nem éppen szeptemberinek mondható időjárás ellenére is bátran és vidáman keltek útra.

Első utunk Pápa városába vezetett. Megérkezésünk után elhelyezkedtünk a hotel Griff szállodában. A szálloda felszereltsége, a változatos, ízletes ételek, a vendéglátók ügyessége, barátságos viselkedése csak növelte jó hangulatunkat.

Több órás városnéző sétánk során rengeteg nevezetességet láttunk. Majd minden épület műemlék jellegű, egy-egy építészeti stílus remek képviselői, pl. barokk, copf.

A templomok ódon falai között ámulattal csodáltuk azok díszítettségét, pompáját, építészeti és festészeti remekeit.

A Kékfestő Múzeumban szintén varázslatos művekkel találkoztunk. Nemcsak a népművészeti hagyományokkal ismerkedtünk meg, hanem történelmi hagyományokkal, és a kékfestő szakma rejtelmeivel is. Különösen azok a gépek tetszettek, amikkel még most is készítik a mestermunkákat.

A délutánt az élményfürdőben töltöttük, ami szintén korszerűnek mondható.

Másnap reggel indultunk „bevenni” Somló lankásnak nem igazán mondható hegyét.

Útközben megálltunk Gannán, ahol az Esterházy-mauzóleum található. A sírboltban járva hatalmába kerített minket a mulandóság gondolata. Kancellár, miniszter, főispán, nagykövet, honvédezredes, világháborús hős emléke előtt fejet hajtottunk.

S végül a Somló hegység. Nem volt hosszú a túra, de megdolgoztatta összes izmunkat. A csúcson található Szent István kilátóra az akkor még elég párás levegő miatt nem mentünk fel, de az ebédünk elfogyasztása után meglátogatott várból csodálatos fél-panoráma tárult elénk a Kisalföld és a Bakony irányába.

Kirándulásunk méltó befejezése volt annak a rendezvénynek a megtekintése, ami a somlói bornapok keretében zajlott. A somlóvásárhelyi templom melletti téren igazi vásári hangulat volt, ízes harapnivalókkal, s aki akarta, megkóstolhatta a tájegység nedűjét.

Remek hangulatban, élményekkel gazdagabban tértünk haza.

Ez olyan kirándulás volt, amire sokáig emlékezni fogok a hétköznapok megszokott menetében.

Köszönetemet fejezem ki túravezetőnknek, Németh Lászlónak, aki szokásához híven nagy lelkesedéssel, jó szervezéssel sokat tett a túra sikeréért.

Schneff Erika